A Tiszától nyugatra, a Zagyva és a Tarna folyók, valamint az Ágó patak által körülzárt ligetes alföldi táj a Jászság. Ide telepedett le a XIII. században a kunokkal együtt Magyarországra érkező alán eredetű jász nép, akik mind nyelvükben, mind pedig életmódjukban jelentősen különböztek az ország magyar lakosaitól

A terület gazdasági, szellemi és vallási központja kezdettől fogva Jászberény, amelyet a forrrások 1357-ben említenek először "Beren" névalakban. 1550-ben már városi rangú település, jóllehet korábban is így tekintik, s közigazgatási székhely mind a török hódoltság, mind pedig a Jászkun Hármas Kerület fennállása idején. A jászok letelepedésüktöl fogva különböző kiváltságokat élveztek (adó- és vámmentesség, megyéktől független élet, önálló közigazgatás, pallosjog), amelyek fejében mindenkor katonai szolgálattal tartoztak a királynak

A török megszállást a Jászság is keservesen megszenvedte, lakossága sokszor menekülni kényszerült, és falvai közül jó néhány végleg elpusztult (Ágó, Boldogháza, Borsóhalma, Négyszállás, Rassang). A török hódoltságot követően 1702-ben kiváltságaik veszélybe kerültek, amikor I. Lipót császár a Jászság földjét és népét a két Kunsággal együtt eladta a Német Lovagrendnek 500. 000 aranyforintért. A jászok és a kunok azonban nem nyugodtak bele ősi kiváltságaik elvesztésébe, 1745-ben saját pénzükön visszaváltották azokat

A híres jászkun REDEMPTIO (önmegváltás) visszaadta a jász népnek régi szabadságát, kiváltságait és fokozatosan megnyitotta a gazdasági fellendülés útját. Az 1848-49-es magyar szabadságharc küzdelmeiben a jászok is derekasan helytálltak. A veszélyben lévő haza megvédésére a Jász Kerület városaiban és községeiben önkéntesek toborzásával megalakították a "Lehel huszárezred"-et, amelynek 3. százada még Világosnál sem tette le a fegyvert. 1849. április 3-án Jászberényben tartózkodott Kossuth Lajos, továbbá a magyar hadsereg I-II-III. hadteste és a vezérkar néhány tagja (Görgey Artúr, Damjanich János, gróf Leininger Károly, Józef Wysocki), akik innen indították el a dicsőséges tavaszi hadjáratot. 1993 óta ez a nap a Város Napja. "

A Jászkun Hármas Kerület sajátos közigazgatási rendszerét, s vele együtt a kiváltságok jórészét 1876-ban szüntették meg. A Kiskunságot Pest- és Bács-Kiskun megyékhez, a Jászságot és a Nagykunságot pedig Szolnok megyeszékhellyel Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez csatolták. Jászberény hatásköre ettől kezdve jelentős mértékben leszűkült, s a kialakult új helyzet erősen korlátozta a fejlődés további lehetőségeit. Az addig jellemzően mezőgazdasági városban az 1950-es évektől létrejöttek az első ipari nagyüzemek, amelyek a lakosságnak több munkalehetőséget és nagyobb megélhetési biztonságot jelentettek. Jászberény az utóbbi évtizedekben sokat fejlődött. Kiteljesedett az infrastruktúra, jól működő vállalkozások jöttek létre és a város markáns szerepet tölt be az ország szellemi életében. "

A Jászság fővárosa, a 28 ezres lélekszámú Jászberény kellemes hangulatú, műemlékekben gazdag alföldi kisváros. Az 1874-ben - az országban elsők között - alapított Jász Múzeum őrzi a jászok múltjának írásos és tárgyi dokumentumait, valamint az ország egyik legrégebbi történelmi ereklyéjét, a Jászok szimbólumát a legendás Lehel-kürtöt

A város másik múzeuma az 1995-ben megnyitott Hamza Múzeum, amelynek állandó kiállítása Hamza Dezsö Ákos híres magyar filmrendező és festőművész képzőművészeti alkotásait, valamint felesége, Lehel Mária divattervező rajzait tárja a közönség elé

Jászberény élénk kulturális élete és magas színvonalú művészeti programjai, sportrendezvényei minden évben látogatók ezreit vonzzák a jászok földjére. A városban működik a nemzetközi hírű Jászság Népi Együttes, a Lehel Társastánc Klub, a Palotásy János Vegyeskar, a Székely Mihály Kórus és a Vasas Kórus. Itt rendezik meg minden évben a Nemzetközi Táncház és Zenésztábort, a Csángó Fesztivált, az Országos Mézvásárt és a Jászberényi Nyár programjait

Jászberény polgárai büszkék a város nagy szülötteire, Székely Mihályra, a világhírű operaénekesre, Déryné Széppataki Róza színművésznőre, aki a magyar nemzeti kulturának felemelkedéséért küzdött

Kellemes vizű strandok, termálfürdők, hangulatos vendéglők, kávéházak, tájjellegű ételek, kényelmes szállodák és panziók várják a jászok fővárosába látogató vendégeket. Kellemes időtöltést kínálnak a városi séták és a városkörnyéki kirándulások is

Különös szépségűek az út menti keresztek, a festett szobrok (Szent Vendel, Szent Orbán, Szent Donát, Szent Medárd, Nepomuki Szent János) és a népi építészet még ma is fellelhető emlékei.

Üde színfoltjai Jászberény környékének a természetvédelmi területek (a Hajta-mocsár, a Zagyvamenti és a Borsóhalmi Természetvédelmi Terület), amelyek ízelítőt adnak a vidék természetadta szépségeiből.